sufnituning

Dirt monkey update

Dirt monkey update

A Dirt Monkey-ról írt postot egészíteném ki egy pár képpel amit azóta találtam különböző angol oldalakon. És egy egész érdekes információval is.

A Dirt Monkey , nem csak a beépítet blokkok tekintetében mutat sokszínűséget, de több féle vázzal  is készült.  Az egyik fajta vázon, amit a V501-es blokkal társítottak, egy elég egyedi megoldást találunk, ugyanis a kipufogó maga a vázba volt integrálva. A váz multi funkciós felhasználása maga nem új keletű ötlet, gondolok itt pl. a Babetták szívászaj csökkentő rendszerére, vagy a TVS Eko vázba integrált tankjára, de a kipufogó vázban történő elvezetése, tisztítás szempontjából nem tűnik okos ötletnek, viszont így jelentősen csökken a balesetek miatti égés lehetősége, ami egy gyerek motornál nem hátrány.

1.jpg
Elől látszódik a felfele kanyarodó csőkönyök

$(KGrHqJHJE0FDdGSHZwLBQ4tz8M)PQ~~60_12.JPG

A berúgó visszahúzó megoldás, sem gyári :)

$(KGrHqNHJEoFDOFzhYuDBQ4tzqqG9!~~60_12.JPG

1.jpg

$T2eC16dHJIYE9qUcO3zqBQ4tz0IpqQ~~60_12.JPG

Természetesen a nyereg nem gyári kivitel.

monkeybike.jpg

A fényképek az Ebay.co.uk-ról, illetve a Gotwarrior.co.uk-ról származnak, ezúton is köszönet érte!

Dirt monkey update Tovább
Távolkeleti Horror

Távolkeleti Horror

Nem új keletű a távol keleti gyártmányú motorok megjelenése a magyar motorkerékpár piacon, most nem a Japán gépekre gondolok természetesen, hanem a kínai és Taiwani gépekre. De annak ellenére, hogy már régóta ismerjük őket még mindig megosztja a motorosokat, jók vagy nem? Szabad venni ilyet? megéri az árát? Kell még idő mire beér a kínai gyártáskultúra? 

 Kissé lehet szubjektív, de saját tapasztalatokon nyugvó, igaz sorok következnek:

KB 2008 magasságában történt velem, hogy sikerült nagyon olcsón vásárolnom egy Yamaha Jog robogót, régóta egy sufniban porosodott, ezért a beindítással vásárláskor nem is próbálkoztam, az ár még üzemképtelenül is baráti volt, úgyhogy úgy döntöttem majd szétszedem és elvégzem az ilyenkor szokásos dolgokat.  Amikor  le kerültek az idomok két dolog szúrt szemet,  egyrészről az idomok anyaga nem a Yamahás rugalmas műanyagokból készült,  sokkal ridegebbek és nehezebbek voltak. A másik meglepetés pedig a vázon látszódó iszonyat mennyiségű rozsda volt, amivel addig sokkal öregebb Yamaha robogókon sem találkoztam. A magyarázat nem váratott magára sokat, az adattáblán a következő felirat volt olvasható:  „Yamaha Motor Taiwan „
Azt tudtam, hogy a Yamahák zömét nem a híres Iwatai gyárban készítik már jó ideje, tudtam az Olasz, a Brazil Yamaha gyárról, de hogy Taiwani… kicsit meglepett, az még inkább, hogy mekkora minőségbeli különbség tapasztalható ugyanazon márka két különböző gyárába készült motor között.

 Nem sokkal ezután ismerősöm vett egy 200-as Keeway GY endúrót hobbi terepezésre, ( értsd: erdei földutakon motorozás, nem siratófal és krosszpálya)  a motor a ritka hétvégi, kezdő motoros álltál előadott visszafogott motorozásokat se bírta. A hibalista a legkülönbözőbb volt: csörgő vezérlés, folyton meghaló önindító, eldarált indító fogaskerék, rezonanciától leváló elemek, bizonytalan, sok esetben random teljesen megszűnő alapjárat, de talán mind közül a legmegdöbbentőbb, a pár kilométer alatt leolvadó, kipufogó oldali idom volt, ami valami érthetetlen módon hőre lágyuló műanyagból készült gyárilag.

kew3.JPGKeeway ARN 125: Menet közbe nyekkent meg

Erre pár évvel később, egy barátom megemlítette, hogy egy Keeway ARN 125-ös vásárlásán töri a fejét, egyből megpróbáltam lebeszélni róla, a mai napig megvan egy korábbi beszélgetésünk gépen: - Keewayt???  Inkább vegyél egy öregebb Japán gépet, ugyanabban az árban. Rossz az anyagminősége, gatyád rámegy a szerelésre .- Bejött a jóslat… miután a tanácsomat nem fogadta meg, és mégis megvette a gépet sorba jöttek elő a gondok, szokásosan, repedő, lehulló idomok, rohadó és állandóan fellazuló csavarok, rezonanciától leszakadó légszűrőház,  többnyire olyan gondok amikkel még együtt lehet élni, de más az ha olyan történik egy motorral, ami meg is ölheti vezetőjét, túlzás nélkül. A srác napi munkába járásra használta a robogót, ami az egyik ilyen nap gondolt egyet, és kiszakadt belőle a motor..

kew2.JPGGuszta mi? 

Eltőrt a tengely, ami lényegében a lengővilla tengely is egyben, mindez menet közben kb 50-es sebességnél. Bulvárosan fogalmazva:  talán csak a szerencsén múlott, hogy lakott területen történt mindez, kis sebességnél, ugyanis a motort a pilóta viszonylag simán megfogta. A Képeken az is látszik milyen pusztítást végzett minden egyéb alkatrészen az eset. Ha közel csap a villám, és az ember lát egy ilyet testközelből, semmilyen kínai motorra nem ül fel többet.

kew4.JPGMenő dolog a Negatív kerékdőlés... már-már demon camber :D

kew1.JPGBármilyen megdöbbentő, meg lett csinálva, és azóta is használják...

És az utolsó eset még friss, ebben a hónapban lett egy másik robogós ismerősnek másfél éves a gépe, egy 125-ös 4 ütemű Keeway F-act. Teljesen újonnan vásárolta, napi munkába járásra használja, a vásárlásnál az érvek közt szerepelt, a 125-ös robogó várt alacsony fogyasztása, ez volt az első illúzió, ami eloszlott, és a bejáratás időszaka után se változott, 5 liter alá nem megy, pedig nem is városi tötyögős útvonalon éli az életét. Egy éves kora után pár hónappal érdekes meglepetést okozott, leszakadt a variátorszíj, ez az alkatrész, ami 20 éves robogókban gyári szokott lenni, itt tized annyi ideig se bírta… pedig nem egy nagy erőbajnok az F-act. És még csak most jön majd, hónapok múlva a második szülinap.

Távolkeleti Horror Tovább
Yamaha DT 80 LC- The neverending suck

Yamaha DT 80 LC- The neverending suck

Annak, hogy egy motorról sokáig hallgatok két oka lehet:  Vagy minden a legnagyobb rendben működik, és mivel semmi érdekes nincs a tankolásban, és a megbízható használatban,így nincs róla mit írni. Vagy olyannyira nem működik, hogy megint nincs róla sok írnivaló, amíg nem sikerül talpraállítani.

Szeretném kimondani hogy a jó öreg DT-re az első variáns az igaz, de sajnos nem. Utolsó postomat így fejeztem be a DT-ről 2011 decemberében:

 anDquy2Uy9r772I8K.jpg

„  Amióta pesten van a gép, nem sok változás történt, kapott új tükröket, ami a pesti közlekedéshez elengedhetetlen volt. Még augusztusban jött elő egy kis gyertya baj, de 510 forint az új NGK ami két évig hibátlan lesz!

DT-t tartani jó!

(Azóta kiderült nem a gyertya a vétkes, a gyújtásgond okát tavasszal kiderítjük) „

 

Ekkor még én sem voltam tisztában vele mivel állok már megint szembe, amit én akkor egy új gyertyavásárlásnak tudtam be, az egy sokkal szivatósabb történet lett.
A tünetek a következők voltak: a motor egyetlen egy 1000 éves Magneti Marelli CW7LP típusú gyújtógyertyával hajlandó csak üzemelni. Megvettem a zsír új bele való NGK semmi életjel vele. Betettem körülbelül 5 különböző márkájú, hőértékű, típusú gyertyát, de semmi mással nem működik!!!

Mondjuk, az, hogy ezzel működik barokkos túlzás, stabilan beindul vele, szépen jár, nem is akar leállni, csak nem pörög egyszerűen, egy bizonyos fordulat felett nincs szikra. A megélhetési magyar motorszerelő pupilláján ilyenkor jelenik meg két aranyszínű csillogó dollár jel, és már habzó szájjal a legdrágább alkatrészek fele terelne:  CDI, gyújtótekercs…

Bukta! kipróbáltam másik CDI-vel dettó ugyanez minden, a Gyújtótekercs meg vadonat új, talán még egy ezrest se ment. Egyetlen alkatrésze van a gyújtásnak ami érintetlen maradt, ez a jeladó tekercs… Minden más új, vagy tesztelve volt pótalkatrésszel.

Úgyhogy nincs mese, megint ott vagyunk… sehol, kezdhetjük újra: szét a gyújtás, tekercselő, kisebb összeg kicsengetése, összerakás, imádkozás… És egy új poszt. Reméljük 2013 márciusában. Kezdek belefáradni… lehet lesz egy eladó DT áron alul. Úgyis mostanában sokkal többet jár az eszem egy szép VW Golf 2-n.

És a történteknek megfelelően módosított végszó:

DT-t tartani jó! Már amikor működik...

Yamaha DT 80 LC- The neverending suck Tovább
Bara, látszik az alagút vége

Bara, látszik az alagút vége

Valahol ott hagytuk abba a Bara történetét, az utolsó Szeptemberi posztnál, hogy hiányzik a 2 karbi csavarból még mindig egy, ami megakadályozza az összerakást, de ahogy akkor írtam „ rajta vagyok az ügyön”

 Olyannyira rajta voltam, hogy ismét banális összegért sikerült szereznem egy hiányos karbit, amibe szerencsére pont azok a cuccok voltak meg amikre nekem volt szűkségem. Így történt, hogy a karburátor, össze is állt, teljesen gyári alkatrészekből, majd fel is került a gépezetre.

Elkészült idő közben a felnik festése, ezekre felkerültek az új külső gumik, a frissen festett felnit és az új külsőket nem rakom össze a régi belsőkkel, úgyhogy kell kettő új abból is, és a kerekek már vissza is kerülhetnek a vázba.

fotó (5)-crop.JPGIgen, most sajnos ez az egy borzalmas minőségű kép van csak :)

Sikerült azóta pótolnom egy törött olajpumpa fedelet is, amit már nekem sikerült összetörnöm, a pótlása ennek is roppant megterhelő volt, 300 forintos kiadást jelentet. :)

Ami még hiányzik az összképhez az a gyújtáskapcsoló, de ehhez itthon már 3 alternatívát sikerült összegyűjtenem, a 3 kapcsolóból egy csak jó lesz nekünk.

Kell még egy 10 milliméter átmérőjű kis pöcök az első fékkulcsba, amibe a bovden megakad. Kell egy marék új csavar, egy pár óra szépen összerakni, és elvileg, ha nem jön közbe semmi, akkor a motornak működni kell.

Bara, látszik az alagút vége Tovább
Oldtimer Show 2012

Oldtimer Show 2012

BMW Isetta

Idén is, mint minden évben, októberben, ellepték a Symát a veterán autók, kint jártam, és amit érdemes volt meg is örökítettem, nem is rossz technikával, bár ennek ellenére, még mindig nem vagyok 100%-ig elégedett a képekkel, egyrészről magyarázza ezt, hogy a szóban forgó készülékkel először próbáltam komolyabban fotózni, ráadásul mindezt a csak jelzésértékkel kivilágított Symába.

Látnivaló bőven volt:  boxer Pannonia prototípus, gyárilag 2 ajtós Citroen DS, és még sorolhatnám, de inkább kattints a linkre, és nézd meg a két szemeddel!

http://indafoto.hu/kristooof/oldtimer_show_2012/slideshow

Oldtimer Show 2012 Tovább
Milyen motort vettem én???

Milyen motort vettem én???

 Kristóf vagyok, 20 éves, és vonzzanak a pici motorok… legyen az törperobogó, camping motor mint a mini Riga, vagy nyugati, sokkal igényesebb megfelelője a Honda Dax, a Yamaha Mintet is ezért imádom. Attól hogy egy motor kicsi valahogy sokkal királyabb lesz, és felkelti a magamfajtában a birtoklási vágyat.

 Így történt ez egyszer Szigetszentmiklóson is, egy reggeli börzén, egy kicsi Suzuki robogóval. Ott állt kicsi volt, piros, vak… mármint nem voltak lámpái, se index, se első se hátsó, semmi. Kopottas volt, de még így is szép volt, formavilágát tekintve, le se tagadhatná Japán származását, de valahogy mégis becsempészték a vonalaiba, a Vespától oly közkedvelt módon lopni próbált, bájt és kecsességet. Már megérett szép idős robogó állt előttem, nem tudtam mit tenni, meg kellett kérdeznem az árát.

P1010123.JPG

Gyakorlott börzésként ilyenkor három variánsra számít az ember, első: mondjon olyan árat ami irreális, mert ez esetben nincs is értelme további alkudozásnak, álom szövögetésnek, bátran meg lehet mosolyogni az árat, meg kell mondani hogy „ köszönöm!”  és tovább is lehet állni, visszazökkenve a valóságba. Ennek a variánsnak az előnye, hogy nem kerül haza újabb vas aminek a sorsa még előre láthatatlan.


Másik variáns amikor mondanak egy olyan árat a gépre, amit reálisnak érzünk de nem kívánunk megfizetni, mert ennyiért bármikor kapunk ilyet, és most feltétlen nincs rá életbevágó szűkségünk. Ilyenkor megköszönjük, esetleg megdicsérjük, és lövünk róla egy fotót ha még fáj érte a szívünk. Ennek az előnye, hogy ismét nem került motor haza, viszont ott marad egy gondolat a fejünkben, hogy kéne… és ez előbb utóbb cselekvéssé fajul a későbbiekben.

Az utolsó variáció pedig amikor olyan alacsony árat mondanak, hogy meglepettségünket palástolni kell. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetekben, nem szabad rögtön azt mondani, hogy „viszem!” Érdemes nekiállni alkudozni, mert a motor állapotára enged következtetni az árak melletti érvelés.
P1010127.JPG
Jelen esetben az utolsó variáns történt. A motorra az eladó 12.000 forintot mondott, ami állapotához képest, roppant mérsékelt ár volt, ezért rögtön bepróbálkoztam 8000-el, ami után megegyeztünk 10.000-ben, és már mondani is kezdte, hogy semmi baja a motornak, úgy rakták el, hogy működött, a karburátorból hiányzik 2 csavar amit eltett valami kis dobozba, de eltűnt a műhelyben. Ekkor jutott eszembe, a motorjáról még nem is tudok semmit, ennyi pénzért természetesen eszembe se jutott, hogy működő motor lesz, de azért legalább át kéne forognia, hogy érdemes legyen belefogni. Bejött, átforgott, érezhetően van kompresszió, és még szikrát is produkált a gyújtókábel vége, méghozzá elég egészségeset!!!

 Így hát nem meglepő módon megköttetett az üzlet. És a birtokomba került egy Suzuki… Suzuki… állj! Mi az istent vettem én??? Ugyanis én beazonosítottam Suzuki Ran-nak. Japán kanjikkal van rajta minden, arab betűkkel még a matricázásban sem találkozni és bevallom őszintén, amióta egy barátom Suzuki Sepia ZZ robogóját volt szerencsénk szerelni, abszolút hátat fordítottam a suzuki robogóknak.

Hazaértünk az akkor még Ran-nak gondolt szerkezettel, és kezdtem is a hiányzó alkatrészeket keresgélni neten. De amint az első képeket kiadta a kereső a Ran kulcsszóra, feltűnt, hogy nem nagyon, de más az én gépem ezekhez képest. Gondoltam, biztos Japán belpiacos… Nem nyert… Végül a kapcsolódó találatoknak, és némi börzés informálódásnak köszönhetően kiderült, hogy nem Ran-al van dolgunk, hanem egy Suzuki Bara típusú csoda került a birtokomba.

A Suzuki Bara kategóriáját tekintve a Honda Tact, vagy a Yamaha Mint, konkurense lehetett, 8 colos kerekek, olajban futó lánchajtás, egy személyes felépítés.

Innen már egyszerűbb volt az alkatrészbeszerzés menete is, a 4 index, az első fényszóróval a vateráról került beszerzésre, igaz majdnem a motor vételárának feléért, de olyan ritka gép ez, hogy az is csoda volt, hogy egyáltalán találtam hozzá. Ledobáltam az összes idomot róla ezt követően, és egy alapos polírozást kaptak, amivel sikerült a gyári fényét visszaszerezni, és elég újszerűvé vált. Ezt követően kikerült a két kerék is a motorból, eredeti terv szerint, fém tisztára csiszoltam volna, és az alapozástól kezdődően teljesen új festést kapott volna a két 8 colos guriga, de amikor drótkorong megérintette először a festést, megdöbbentő dolog történt: Semmi! Nem tudom a Japánok milyen festékeket használtak a 80-as évek vége fele, de hogy a teljes fordulaton pörgő drótkorong épp hogy csak megkarcolta helyenként, az megdöbbentő volt. Úgyhogy végül csak a rozsdás részek lettek megkorongozva, ezek is szerencsére csak felületi rozsdának bizonyultak, erre jött a rozsdamaró, majd a gyári szürke szín helyett, fényes fehér festést kaptak a kerekek, reményeim szerint nagyon jól fog kinézni.

penelope.JPG
Na hát itt tartunk most kb, a legfinomabb része a motor még hátra van, ugyanis a keresett 2 karburátor csavarból, eddig csak egyet sikerült beszereznem, de rajta vagyok az ügyön!
A történetet tovább finomítja, hogy egy ismerős hölgy ki is szemelte magának a gépezetet még amikor lámpái se voltak, (hiába is, mondtam én hogy szép formájú kis gép) ezért igényes és nagyon üzembiztos gépet kell belőle faragni.

Milyen motort vettem én??? Tovább
Dirt Monkey

Dirt Monkey

Betörnénk Nyugatra

resize (2).jpg

A volt KGST országok moped választéka mai szemmel sem nevezhető kicsinynek. Ha bele gondolunk, hogy majdnem ugyanannyi moped gyár működött ebben az időben mint autógyár, mai mércével elég jó arány.

A minőség létrájának legfelső fokán természetesen a Simson különböző típusai álltak, mindennapi használatra, kiválóan alkalmas, megbízható, már-már nagymotoros teljesítményével az elitet képviselte, bár ára is ehhez igazodott. Pár lépcső kihagyással követte a Jawa Mustang, mely még mindig több volt mint moped, de az öreg toldozgatott konstrukció, és a nem egységes tervezés, megbízhatóságban, és robosztusságban is alá maradt a keletnémet testvérnek. Őt követte árban és minőségben a Babetta, mely automata kuplungjával kisé kakukktojás volt a mezőnybe, követte a lengyel Romet/ Komar, és végül a „táplálék lánc” alján jöttek a Rigák és Verhovinák.

Népi rigmusok, és mára komoly családapákká vált, egykori telepi suhancok emléke tesznek tanúbizonyságot róla, hogy a Rigák és Verhovinák még ebben a mezőnyben is híresen megbízhatatlanok voltak, nem hogy az akkori nyugati technikához képest. Ezért is meglepő, hogy egy pillanatra is komolyan gondolták, hogy a Nyugati piacon, bármelyik modelljük is megállná a helyét.

Nem újszerű a gondolat, láttuk már ezt a híres Jawa Californian példájánál, vagy, hogy tényleg ne nyúljunk messzire példáért, említhetném a Wihte Pannoniákat.
 Általában a nyugatra való betörés a keleti motorgyáraknál egy erős faceliftel kezdődött: feljebb húzták valamelyik standard modelljük kipufogóit, telepakolták krómozott alkatrészekkel, a biztosabb üzemanyag minőséghez pedig megnövelték a kompressziót, ezzel együtt a teljesítményt is. Kicsit jobb minőség, és igényesség.

Ám a Rigánál egy egész másik módon próbáltak szeletkét nyerni maguknak a kapitalista piacból: Összesöpörtek a gyár udvarán, és raktáraiban, és összeszedték a legjobban sikerült alkatrészeiket: Fogták a Mini Riga vázát, a Delta nyergét és Tankját, és az összekapart alkatrészekből, egy meglepően harmonikus, és modern formát sikerült kihozni. Egy kívánatos kis gyerekmotort alkottak, mely a célközönségét talán még a nyugati piacon is megtalálja. A Szerkezet több féle blokkal készült, mivel kis szériáról van szó, és nem igazán maradt bármiféle feljegyzés, ezért a fennmaradt képanyagokból valószínűsíthető, hogy 3 féle kivitel létezett

V-501-es blokkal szerelt
DM-crop.jpg
A V-501-es volt a legmodernebb riga blokk, bár alapjai még mindig az egykori Jawa stadion (s11) blokkból származtak, de már tirisztoros gyújtást, külsőleg némileg modernebb blokkházat, és a pedálindítás helyett berúgó szerkezetet, és lábváltót kapott . Rettenetes anyagminőség lehetetlenítette el ezeket a blokkokat, nem volt ritka a váltó tengely törés, és egyéb megdöbbentő, mind az anyagminőségből eredő hiba.

D-16 Blokkal szerelt
riga8-2.jpg
resize.jpg

Ennek a motornak a típusa sajnos ismeretlen számomra, Litván fejlesztés ez is, több ismerős alkatrész észrevehető rajta, mint például a henger, hengerfej, karburátor, kipufogó megoldás. Másik oldalon van a kihajtás, és más gyújtóelektronika látható ezeken a motorokon, ebből valószínűsíthető, hogy más a gyújtása is, ami a blokk bal oldalán kapott helyet. A váltókar hiánya, autómata hajtásra enged következtetni.

Babetta 225-ös blokkal szerelt
DMy-crop.jpg
A Riga és a Babetta gyár között, az első pillanattól kezdve együttműködés volt, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint maga a tény, hogy a Rigák maguk, egy Jawa modellre épültek, vagy a Stella közös gyártása, ahol a motor vázakért, a Jawa gyár 225-ös blokkokat adott, és ebből született meg a Stella, azaz a 134-es babetta. Valószínű, hogy ennek a csereberének köszönhetően készültek, Babetta blokkal szerelt mini motorok is. Érdekes momentum, hogy a nyugatra szánt mini motorok fékdobjai a blokktól függetlenül, mind a Stellából származnak, tehát, Babetta fékbetéthez és fék alkatrészekhez kialakított darabok, nem pedig a Mini Riga ugyanilyen, riga alkatrészekhez való dobja. Elképzelhető, hogy a jobb öntvény minőség miatt kerültek ezek az export gépekbe, vagy ezeknek a motoroknak az összeszerelése is a Babetta gyárba történt volna???
Ezekben az években a Babetta gyár is próbálkozott hasonló jellegű motorral, Babetta MX néven, de nem meglepő módon ez sem lett sikeres. Hasonlóság a két motor közt csak kategóriáját tekintve akad, mert a két konstrukció teljesen más.

A motorkerékpárokból végül összesen 3000 darab készült, kizárólag Nagy-Britanniában értékesítették őket, kiutat jelentett volna ez a gyárnak a válságból, és szűkülő piacból, de a Brit importőr az RTX már az utolsó 300 leszállított darabot ki sem fizette.

A legkülönbözőbb neveken árusították őket:
Dirt Monkey, Boss, tokoya

Tokoya v501.jpg

A fotók Hugh Adams motorkerékpár értékesítő weboldaláról, és a riga.hu –ról származnak, ezúton is köszönet érte!

Dirt Monkey Tovább
A legrajabb gyújtó

A legrajabb gyújtó

 Egy barátom lepett meg ezzel az öngyújtóval, aki amint meglátta a gyújtónak a mintázatát, rögtön rám gondolt, ugyanis nem más van rajta mint az ikonikus, kissebségi Mercédesz, a „huszonegynullaötös” azaz kocka zsiga, Lada felirattal és emblémával. Tovább ízesíti az amúgy sem hétköznapi ereklyét, hogy az egyik oldalán a mintát a lusta grafikus csak megtükrözte így még a Lada feliratot is tükrözve olvashatjuk :)

 

 


A csodálatos gyújtóból többet is akart ajándékozóm vásárolni abban a bizonyos zuglói kisboltban ahol találta, de mire visszaért, valaki felvásárolta az egész készletet. :D

A legrajabb gyújtó Tovább
Nyitott szemmel az utcán

Nyitott szemmel az utcán

 Azt kell, hogy mondjam, az az ember, aki a kilencvenes évek közepén kitalálta, egy fehérporos brainstormig közepén egy nagy multinacionális telefongyárba, hogy „tegyünk bele a legújabb telefonunkba egy digitális fényképezőt” Na ez az ember a világ egyik legnagyobb elméje volt. Egyszerűen az által, hogy az embernél állandóan ott van egy fényképező, rengeteg mindent megörökít amit az előtt soha nem tett.  Egy szó mint száz a telefonos fotózásnak nagy híve vagyok, és ami érdekes szembe jön az utcán, azt le is fotózóm, pláne ha autóról vagy motorról van szó! :)
Az elmúlt pár hét random életképei következnek:

Nyitott szemmel az utcán Tovább
Tavaszi Rajzás 2012

Tavaszi Rajzás 2012

Hozzávetőleg 10 éve szeretnék kimenni egy Tavaszi Rajzásra, de minden évben valami keresztbe húzta a terveimet. Idén nem terveztem hogy kimegyek, ennek ellenére mégis, pont idén, véletlen odakeveredtem, mivel nem terveztem hogy kimegyek, sajnos fényképező se volt nálam, csak telefon, de azzal fotóztam amit tudtam, és ahogy tudtam. :)

A helyszín és az időjárás egy elég furcsa jelenséget eredményezett együtt, a műjégpályán megállt a víz egyenletesen, Kb 2 centi mély, egyenletes nagy pocsolyákban, amiben sétálni nem volt épp a legkellemesebb, viszont hálás dolog fényképezés szempontjából.

Az idő nem volt kegyes a szervezőkhöz, de ez a hangulaton nem volt érezhető, résztvevők is elég szép számban jelentek meg, Víz és lég hűtéses kedvencekkel egyaránt, Busz minden generációból, Bogarak minden színben, stílusban, - elvégre is bogaras találkozó ez kérem! Golfokból a kettes volt túlnyomó részben, de volt bent minden generációból, és volt egyetlen-egy I-es Caddy. Durva, hogy ennyire eltűntek, bár érthető, többnyire mind igásló volt. 

A Volkswagen kihozta az új Up-ot, ami a model palettájuk legolcsóbb autója lesz, és a legújabb bogarat, aminek végre formailag valami köze is van az eredeti, névadó őshöz. Sőt tovább megyek: Jól néz ki! Én személy szerint az előző Beetle-t a Coming Out egy finom formájának tartottam, nem hiszem el, hogy egészséges ízléssel megáldott és heteroszexuális férfi beleülne önszántából. Ellenben az új kifejezetten dögös, és kívánatos gépezet.

És végül három megállapítás a végére:

1. A hazai Volkswagenes géppark, nagyon sokszínű, egyedi, és igényes, le a kalappal minden tulaj előtt!
2 Egy belépő áras okostelefonnal meglepően jó minőségű képeket lehet csinálni.
3 A Kettesgolf BBS felnivel és nagy lökhárítóval a világ legszebb ember alkotta tárgya.



 

Tavaszi Rajzás 2012 Tovább
süti beállítások módosítása